1939 tavaszán a szlovák nacionalisták - Hitler támogatásával – a csehektől való elszakadási törekvéseiknek adtak hangot,mire cseh testvéreik katonai rendszabályokat léptettek életbe és lemondtatták Tiso szlovák miniszterelnököt és kormányát akik Bécsbe menekültek.

Másnap a pozsonyi nemzetgyűlés kimondta Szlovákia függetlenségét. Tiso március 13-án Hitlerhez fordult segítségért melynek eredményeként másnap a német csapatok megszállták Csehország még megmaradt részeit.

1939 januárja óta ukrán nacionalisták követtek el attrocitásokat a magyar és ruszin lakosság ellen, amelyek ellen a cseh hatóságok nem léptek fel. A magyar kormány viszont kész volt a fegyveres beavatkozásra is.Hitler az Antikomintern Paktumhoz való csatlakozásunk és a Népszövetségből való kilépés elismeréseként nem emelt szót Kárpátalja magyar megszállása ellen.

1939.január 6-án Munkács mellett Őrhegyaljánál fegyveres incidens zajlott le ukrán nacionalisták és a magyar határvédelmi alakulatok között. Március első felében pedig a felfegyverzett ukrán Szics-gárda (melynek létszáma tízezer körül mozgott) attrocitásokat követett el a magyar lakosság ellen. Ennek következtében a magyar kormány utasította a vezérkari főnököt, hogy a Munkács és Ungvár körüli magaslatokat vegye birtokba valamint a budapesti csehszlovák követ útján a cseh kormánytól követelte, hogy Ruszinszko területét ürítsék ki a cseh-szlovák csapatok.

A kapott parancs értelmében riadóztatták az ungvári és munkácsi helyőrségeket. A támadás 6 órakor indult meg. A csehek a Szarkahegy és a Klastromalja irányából oldalazó golyószóró tűzzel próbálták meg a magyar csapatok támadását megakadályozni, eredménytelenül.

A délelőtti órákban a határvadászok elfoglalták Klastromalját , a kerékpáros zászlóalj pedig Timsógyár-Kölcsényt. A 24/III. zászlóalj Kenderecskét vette birtokba egy szakasza pedig bevonult Felsőkerepecre. A Mezőterebesre irányított kerékpáros század Gorondot erős ellenséges tűzben , kézigránát támadással vette be, majd Mezőterebesről is kiverte a cseheket.

Ezzel a kitűzött hadászati célt elérte.

Az Ungvár térségében támadóV.gépkocsizó zászlóalj Gerénynél átlépte a határt és március 14-én megszállta Czigányost.A XXV.határvadász zászlóalj az Ung-völgyében erős ellenséges géppuskatüzet kaptak Alsó-Domonynál. Március 14-én a németek megszállták Csehországot, megalakult az önálló Szlovákia. Volosin miniszterelnök új kormányt alakított és kikiálltotta „Kárpát-Oroszország” függetlenségét.

Ezek az események arra késztették a magyar vezetést, hogy további lépéseket tegyen. A Munkácsi-csoportot Szolyva, az Ungvári-csoportot Perőcsény (Perecseny), a Beregszászon állomásozó XXIV.határvadász zászlóaljból és az ide irányított XIV.kerékpáros zászlóaljból kialakított csoportot pedig Nagyszőlős elfoglalására utasították.A hadműveletek vezetésével a kassai hadtestparancsnokot, vitéz Szombathelyi Ferenc vezérőrnagyot bízták meg.

Március 15-én hajnalban a támadáshoz csoportosult erők megkezdték a támadást. A XXIV.határvadász zászlóalj Beregszászról Tiszaújlakon át Nagyszőlős felé tört előre, azonban a Szics-gárdisták szívósan védekeztek. Közben a XIV.kerékpáros zlj. Vásárosnaményből Beregszászra települt át , majd azt a parancsot lapta, hogy támadjon  Nagyszőlősre az alá rendelt XXIV.hat.vadász zlj-al együtt és foglalja el a várost.

A kerékpáros zászlóalj Fancsikán,Sárváron és Szirmán át Királyháza felé tört előre , hogy ezáltal a Nagyszőlős-Királyháza-i műútat birtokba vegye és a Nagyszőlőst védő Szics-gárdisták visszavonulási útját is elzárja. A harckocsikkal is támogatott ukrán Szics-gárdisták Veresmart-Királyháza felé vonultak vissza, nyomukban a XXIV. Határvadász zlj. Bevonult Nagyszőlősre. További parancs értelmében március 16-ra el kellett foglalniuk Huszt városát.

A Munkácsi-csoport Kölcsény területéről a Latorca völgyébe nyomult Szolyva irányába. A megerősített 3.huszárezred 12 órakor érte el Szent Miklóst,mire a szemben álló csehek beszüntették a harcot. A XII.kerékpáros zlj. parancsot kapott, hogy vegye birtokba Szolyvát.

A parancsot sűrű hóesésben teljesítő zászlóalj este 22 órakor érkezett be Szolyvára.

Az Ungvári-csoport mielőtt Perecsény felé támadhatott volna meg kellett tisztítania Alsó-Domonyát az ellenségtől,amely nem sikerült.

Március 16-tól a támadó csapatok mint Kárpát-csoport folytatták az előnyomulást.

A három támadó csoport reggel 6 órakor kezdte meg a támadást, melyek közül a XIV.kerékp. zlj. Királyháza, a XXIV.határvadász zlj. Veresmart felé támadott. Mindkét oszlop erős ellenséges tűzben tört előre és kemény harcok árán foglalták el a számukra kijelölt célokat. Innen tovább törtek Huszt felé amelyet 15 órakor el is értek. Egy harcjárőr Huszt keleti részén szétvert egy 50-60 fős ukrán fegyveres csoportot, majd feltartóztatott egy Szics-gárdistákkal megrakott vasúti szerelvényt. Szombathelyi vezérőrnagy is a városba érkezett, majd miután tájékozódott a kialakult helyzetről , parancsot adott a XIV. kerékp. zlj-nak, hogy törjön előre Técsőre, nehogy a románok foglalják azt el, elzárva ezzel a Tisza-völgy felső szakaszát.

Técső este 21 órakor került újra magyar kézre.

A csoport gyors előretörése jelentősen befolyásolta a kárpátaljai hadműveletek kimenetelét. Az itt lefolyt harcokban a felfegyverzett Szics-gárdisták teljesen felmorzsolódtak.

A Munkácsi-csoport új feladata a Vereckei-szoros elérése és lezárása volt. A csapatok sűrű hóesésben, ellenségtől nem zavartatva vonultak be Vereckére, ahol felvette a kapcsolatot a lengyel határbiztosító csapatokkal.

Az Alsó-Domonyára befészkelt ellenség kiveréséhez március 16-án erősítés érkezett a XIII.kerékpáros zlj. és a 101.páncélvonat. Az ellenség Nevickére vonult vissza az éjszaka folyamán s így megnyílt az út az V. gépkocsizó zlj előtt. A támadás jól haladt és sikerült elfoglalni Kapuszöget.

A XIV.kerékpáros zlj., megerősítve a XI.kerékpáros zlj-al, egy tüzérüteggel és két páncélvonattal a március 16-i parancs értelmében Körösmezőre kellett, hogy előretörjön. A parancsban megjelölt távolság 115-120 km amely a kimerült csapatok számára  szinte teljesíthetelennek tűnt. Miközben elfoglalták Akna-Szlatinát és Trebusát, Ungár alezredes a Trebusa-Körösmező vasúti szárnyvonalon az 1. és 2.századdal , egy géppuskás és egy árkász szakasszal vasúton szélsebesen befutott Körösmezőre, majd folytatta előnyomulását a lengyel határig. A lengyeleket meglepte a magyarok hirtelen megjelenése a határon. A Munkácsi-csoportnak Alsó-Vereckénél álló XII. kerékpáros zlj-át Volócon és Szolyván át a Dolha-Lipce területére irányították, hogy az oda visszahúzódott Szics-gárdistáktól tisztítsa meg a területet.

Az V.gépkocsizó zlj március 17-én reggel bevonult Perecsénybe, és részeivel megszállta Turjaremetét és Poroskőt. Innen Ungvárra telepítették át a csoportot, mert új feladata az Uzsoki-hágó elérése volt a 2. lovasdandár alárendeltségében.

A XIII.kerékp. zlj. az esti órákban Nagybereznán áthaladva elfoglalta harc nélkül Uzsokot.

Március 18-án Akna-Szlatinán az ukránok rajtaütöttek az oda bevonuló 4.huszárezreden , de a támadókat szétverték. A 2. gépkocsizó dandár IV.zlj-a Taracz , Ökörmező és Királymező térségének megtisztítása után befejezte a harctevékenységeket.

A március 15-18-ig tartó harcokban 37 hősi halott és 114 sebesült volt a magyar hadsereg vesztesége.