1933-tól (Bethlen István miniszterelnöksége alatt) a Budapesti Hírlap volt a kormányhoz közeli, félhivatalos lap.Rákosi Jenő a tulajdonos azonban liberális ellenzéki volt, így megvált a laptól, mely példányszáma ezután 3000 körülire esett vissza.

Bethlen lapja lett a 8 Órai Újság is.

A liberális sajtót képviselte a Pesti Napló, revíziós felhanggal a Pesti Hírlap.

Hubay Kálmán főszerkesztőségével 1933-ban indult a vidéki középréteget megcélzó Függetlenség bulvárlap.

Célja a náci propaganda terjesztése volt, ehhez – félhivatalos lapként, állami támogatással – heti 3 képes mellékletet és külön rádióműsort is adott.

Így a példányszáma 70 ezerre nőhetett.

1936-ban megjelent az Esti Újság is.

1938-ban a zsidótörvény a sajtóban dolgozókra is hatással volt. Zsidóságára vagy baloldaliságára hivatkozva 1938-ban 411 fővárosi lapot tiltottak be.

1939. szeptember 1-én bevezették a sajtócenzúrát. Teleki Pál azonban decemberben a lapokra bízta, hogy bemutassák a lapot a cenzornak, azaz gyakorlatilag megszüntette, amely a hitleri Németország rosszallását váltotta ki. Ennek hatására 1940-ben ismét bevezették a cenzúrát.

Ezzel egyidőben a lapok terjedelmét is csökkentették, ami a tartalomra is hatással volt.

Eltűntek a terjedelmes címek , van ahol a fotók is.

Ebben az időben a sajtópolitika kettős volt. A miniszterelnökség a náci szellemiséget támogatta, a külügyminisztérium a másik, ellenzéki oldalnak is helyt adott.

Mindez a hintapolitika része volt.

Teleki 1939-41 közötti miniszterelnöksége idején a liberális ellenzéki sajtó közelebb állt a kormányhoz mint az elvileg kormánypárti, Gömbös Gyula alatt létrehozott lapok.

1940-től a lapok a Magyar Élet Pártja szélsőjobb szellemisége felé tolódtak.

Jobboldali de ellenzéki lap volt a Milotay István és Pethő Sándor alapította Andrássy Gyula finanszírozta 1920-tól megjelenő Magyarság.

A lapszerkesztők eltérő nézetei miatt 1934-ben Milotay kivált és megalapította a nácibarát Új Magyarságot, mely a kormány mellet foglalt állást.

A Magyarság ezután náci és szovjetellenes lapként működött, amíg nemzetiszocialista lappá nem nyilvánították magukat.

Pethő Sándor több munkatársával egyetemben kilépett a laptól és 1938-ban elindította a Magyar Nemzetet amely 1943-ban 60 ezer példányban jelent meg.

Jeligéje :”A Magyar Nemzet küzd, hogy Magyarország magyar ország maradjon.”

Hamarosan igen népszerű lett, többször felfüggesztették működését, míg 1944. március 22-én betiltották.

A német megszállás után minden ellenzéki lap megszűnt.

Forrás: szabadbolcseszet.elte.hu